A ginkgo biloba az egyik legismertebb gyógynövény, ha memória, koncentráció vagy agyi vérkeringés kerül szóba. A boltokban és hirdetésekben gyakran egyszerű üzenettel találkozol: „memóriára jó”.
A valós kép ennél árnyaltabb.
A ginkgo, magyar nevén páfrányfenyő, régóta használt növény. Étrend-kiegészítőkben leggyakrabban a leveléből készült kivonattal találkozol. A kutatásokban főleg a kognitív működés, az időskori szellemi hanyatlás, a demencia tünetei és a keringés kapcsán vizsgálták.
Fontos viszont már az elején tisztázni: a ginkgo nem gyors fókuszfokozó, nem koffein, és egészséges embereknél nem igazán támasztják alá a nagyobb vizsgálatok, hogy látványosan javítaná a memóriát. Ott érdekesebb a kép, ahol már fennáll valamilyen kognitív érintettség, de ott is főleg egy konkrét, szabványosított kivonatról, az EGb761-ről beszélünk.
Nézzük meg, mit lehet róla reálisan mondani.
Mi az a ginkgo biloba?
A ginkgo biloba, vagyis páfrányfenyő, a Föld egyik legrégebbi fafaja. Gyakran nevezik „élő kövületnek”, mert nagyon régi növénycsoportról van szó, amelynek ma a ginkgo az egyetlen élő képviselője.
A modern étrend-kiegészítőkben nem a magját, hanem a levelét használják. A levelekből kivonat készül, ebből lesznek a kapszulák, tabletták, cseppek vagy teák.
A ginkgo levélkivonatában többféle növényi vegyület található. A két leggyakrabban emlegetett csoport:
- flavonglikozidok, például kvercetin, kempferol és izoramnetin
- terpén-laktonok, például ginkgolidok és bilobalid
Ezek a nevek elsőre nem túl barátságosak, de a lényeg egyszerűbb: ezek azok az összetevőcsoportok, amelyek miatt a ginkgót keringési és idegrendszeri folyamatokkal kapcsolatban kutatják.
A komolyabb vizsgálatok nagy része nem akármilyen ginkgo-kivonattal dolgozott, hanem egy pontosan meghatározott, szabványosított kivonattal, az EGb761-gyel. A PMC-n elérhető összefoglaló szerint ez a kivonat jellemzően 24% flavonglikozidot és 6% terpén-laktont tartalmaz, a ginkgolsav-tartalmát pedig nagyon alacsony szintre csökkentik.
Ez azért fontos, mert a „ginkgo kivonat” felirat önmagában még nem jelenti azt, hogy ugyanarról az összetételről beszélünk, mint amit a klinikai vizsgálatokban használtak.
Hogyan kapcsolódik a ginkgo a keringéshez és az agyműködéshez?
A ginkgót sokszor nootropikumként emlegetik. A nootropikumok és adaptogének világában inkább a keringéshez kapcsolódó irányt képviseli, nem a stimulánsok közé tartozik.
Ez emberi nyelven azt jelenti, hogy nem úgy működik, mint a kávé. Nem ad gyors, érezhető „löketet”, és nem fog fél órán belül éberebbé tenni.
A kutatók több lehetséges mechanizmust is vizsgálnak. Ilyen például a vérlemezkék működéséhez kapcsolódó PAF, vagyis vérlemezke-aktiváló faktor. A ginkgolid B nevű összetevőt többek között ennek az útvonalnak az irányából kutatják. A bilobalidot pedig idegrendszeri folyamatokkal összefüggésben vizsgálták, főleg laboratóriumi és állatkísérletes modellekben. A PMC mechanizmus-áttekintése részletesebben is bemutatja ezeket az irányokat.
Ezt nem érdemes túlfordítani hétköznapi állításokra. Attól, hogy egy összetevőt keringési, antioxidáns vagy idegrendszeri útvonalakon kutatnak, még nem következik automatikusan, hogy egy átlagos ginkgo-kiegészítő érezhetően javítja a memóriát vagy a fókuszt.
A mechanizmus érdekes. A kérdés az, hogy a humán vizsgálatokban ebből mi látszik.
Mit mutatnak a kutatások egészséges embereknél?
Itt jön a ginkgo egyik legfontosabb árnyalata: nem mindegy, hogy egészséges emberről, enyhe kognitív zavarról vagy demenciáról beszélünk.
Egészséges felnőtteknél a kép visszafogott.
A ginkgót sokan azért keresik, mert élesebb memóriát, jobb koncentrációt vagy gyorsabb gondolkodást várnak tőle. A nagyobb vizsgálatok ezt nem igazán támasztják alá.
A GEM-vizsgálat több mint 3000, 75 év feletti résztvevőt követett nagyjából 6 éven át. A vizsgálatban a ginkgo nem csökkentette a demencia kialakulásának kockázatát sem azoknál, akiknek a kognitív működése a kezdetekkor rendben volt, sem azoknál, akiknél már enyhe kognitív zavar állt fenn.
A NCCIH ginkgóról szóló összefoglalója is hasonlóan fogalmaz: nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a ginkgo segítene megelőzni vagy lassítani a demenciát, és egészséges embereknél a kognitív teljesítményre vonatkozó eredmények bizonytalanok.
Egészséges felnőtteknél a memória, figyelem és végrehajtó funkciók területén is vizsgálták a hatást. Egy több mint 1100 résztvevőt összesítő metaanalízis nem talált egyértelmű, jelentős előnyt ezekben a területekben.
Ez nem azt jelenti, hogy senki sem érezhet szubjektív változást. Inkább azt jelenti, hogy ha egészséges vagy, és látványos „memóriajavulást” vársz a ginkgótól, a jelenlegi adatok alapján érdemes visszafogott elvárásokkal indulni.
Mi a helyzet enyhe kognitív zavar vagy demencia esetén?
Más a kérdés akkor, ha már fennáll valamilyen kognitív érintettség. Ilyenkor a ginkgo-kutatások egy része kedvezőbb képet mutat, de nagyon fontos, hogy többnyire az EGb761 nevű szabványosított kivonatról van szó.
Egy 2014-es metaanalízis 9 randomizált vizsgálat adatait összegezte, összesen több mint 2500 résztvevővel. A szerzők szerint az EGb761 napi 240 mg-os adagja 22-26 hetes szedés mellett kedvezőbb eredményekkel társult a kognitív működés, a mindennapi tevékenységek és bizonyos neuropszichiátriai tünetek területén, mint a placebo.
Egy 2021-es áttekintés szintén arra jutott, hogy az EGb761 bizonyos enyhe vagy közepes kognitív érintettséggel járó állapotokban vizsgálatokban kedvező irányú eredményekkel társult, de a kutatások módszertana és a résztvevők jellemzői eltérőek.
Ez nem ugyanaz, mint azt mondani, hogy a ginkgo „kezeli” a demenciát. A demencia diagnózisa, kezelése és követése orvosi feladat. A ginkgo ebben a témában legfeljebb kutatott kiegészítő irányként kerülhet szóba, orvosi egyeztetés mellett.
A fontos különbség tehát:
- egészséges embereknél nincs erős bizonyíték látványos memória- vagy fókuszjavulásra
- demencia megelőzésére a nagy vizsgálatok nem igazoltak egyértelmű előnyt
- meglévő kognitív érintettség esetén egyes EGb761-vizsgálatok kedvezőbb eredményeket mutattak, de ez nem általánosítható minden ginkgo-kiegészítőre
Ha a memória és kogníció témája érdekel, a ginkgo mellett a bacopa monnieri is gyakran előkerül, más kutatási háttérrel és más működési logikával.
Miért számít annyit a kivonat típusa?
A ginkgo esetében a minőség nem részletkérdés. Nagyon nem mindegy, hogy milyen kivonat van a kapszulában.
A legtöbbet idézett klinikai vizsgálatokban gyakran EGb761-et használtak. Ez egy konkrét, szabványosított kivonat, amelynél meghatározott a flavonglikozid- és terpén-lakton-tartalom, illetve alacsonyra csökkentett a ginkgolsav mennyisége.
Egy átlagos étrend-kiegészítő címkéjén viszont sokszor csak annyi áll: „ginkgo biloba kivonat” vagy „standardizált ginkgo”. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a termék összetétele megegyezik az EGb761-gyel.
Egy kiskereskedelmi ginkgo-kiegészítőket vizsgáló elemzés például eltéréseket talált a különböző termékek flavonoid- és terpéntartalmában. Ez jól mutatja, hogy a címke és a valós összetétel között lehet különbség.
Vásárláskor érdemes ezeket nézni:
- szabványosított levélkivonat szerepel-e a címkén
- megadják-e a flavonglikozid- és terpén-lakton-tartalmat
- ismert, beazonosítható gyártótól származik-e
- van-e harmadik feles laborvizsgálat vagy minőségi tanúsítás
- mennyi ginkgolsavat tartalmaz, ha ezt feltüntetik
- milyen figyelmeztetések szerepelnek gyógyszerszedés, műtét, várandósság vagy vérzési hajlam esetére
A „több milligramm” itt sem jelent automatikusan jobb választást. Kivonatoknál az összetétel és a szabványosítás legalább ennyire számít.
Mennyi idő alatt lehet érezni a ginkgo hatását?
A ginkgo nem stimuláns. Nem olyan, mint egy espresso, amitől rövid időn belül éberebbnek érezheted magad.
A kognitív témájú vizsgálatok jellemzően többhetes vagy több hónapos időtávval dolgoztak. A meglévő kognitív érintettséget vizsgáló kutatásokban gyakori a 22-26 hetes időtáv, egészséges embereknél pedig a rövidebb vizsgálatok eredményei nem voltak igazán egységesek.
Ezért reálisabb úgy gondolni rá, mint lassabb hatású, kutatott gyógynövény-kivonatra, nem gyors fókuszitalra.
Ha valaki pár nap után nem érez semmit, az önmagában nem meglepő. Ha viszont több hét vagy hónap után sincs semmilyen érdemi változás, vagy mellékhatás jelentkezik, nem érdemes csak azért folytatni, mert „gyógynövény”.
Ginkgo levélkivonat és ginkgo mag: nem ugyanaz
Ezt érdemes külön kiemelni, mert könnyű összekeverni.
Az étrend-kiegészítőkben jellemzően ginkgo levélkivonat van. A kutatások többsége is ilyen kivonatokkal, gyakran szabványosított EGb761-gyel dolgozik.
A ginkgo mag más. A nyers vagy pörkölt ginkgo mag mérgező lehet, főleg nagyobb mennyiségben. A benne található ginkgotoxin görcsrohamot is okozhat, különösen érzékeny embereknél vagy gyermekeknél.
Ezért a ginkgo magot nem érdemes otthon fogyasztani, főleg nem nyersen vagy nagyobb mennyiségben. Ha ginkgo-kiegészítőről beszélünk, mindig nézd meg, hogy levélkivonatról van-e szó, és milyen minőségű terméket választasz.
Kinek nem ajánlott a ginkgo biloba?
A ginkgo sok egészséges felnőttnél jól tolerálható, de nem mindenkinek jó választás. A legfontosabb óvatossági pontok a véralvadáshoz, gyógyszerkölcsönhatásokhoz, műtétekhez, görcsroham-kockázathoz, várandóssághoz és szoptatáshoz kapcsolódnak.
Véralvadásgátló vagy vérlemezkegátló gyógyszerek mellett
A ginkgo befolyásolhatja a véralvadással kapcsolatos folyamatokat, ezért véralvadásgátló vagy vérlemezkegátló gyógyszerek mellett óvatosság szükséges.
Ilyen lehet például: – warfarin – heparin – aszpirin – klopidogrel – egyes újabb véralvadásgátlók
A NCCIH biztonsági összefoglalója szerint a ginkgo növelheti a vérzés kockázatát azoknál, akik véralvadásgátló gyógyszereket szednek, például warfarint. Más gyógyszerekkel is kölcsönhatásba léphet, ezért rendszeres gyógyszerszedés mellett érdemes orvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetni.
Ez különösen fontos idősebb korban, vérzési hajlam esetén, több gyógyszer együttes szedése mellett vagy műtét előtt.
Műtét vagy fogászati beavatkozás előtt
Tervezett műtét előtt a ginkgót általában javasolt időben elhagyni. A Mayo Clinic ginkgóról szóló leírása azt írja, hogy műtét előtt két héttel érdemes abbahagyni a szedését.
Ez nem csak nagy műtéteknél lehet érdekes. Ha vérzéssel járó fogászati beavatkozás, endoszkópos vizsgálat vagy más tervezett orvosi beavatkozás előtt állsz, jobb rákérdezni a kezelőorvosnál.
Epilepszia vagy görcsroham-hajlam esetén
Epilepszia vagy görcsrohamra való hajlam esetén a ginkgo különösen óvatosan kezelendő, sok esetben kerülendő.
A Mayo Clinic összefoglalója szerint nagy mennyiségű ginkgo fokozhatja a görcsrohamok kockázatát azoknál, akik epilepsziával vagy görcsrohamra való hajlammal élnek.
A ginkgo magja külön téma. A nyers vagy nem megfelelően elkészített ginkgo mag ginkgotoxint tartalmazhat, amely a B6-vitamin működését zavarhatja, és görcsrohamot okozhat. A ginkgotoxinról szóló PMC áttekintés részletesebben is bemutatja ezt a kockázatot.
Fontos: az étrend-kiegészítőkben általában levélkivonat szerepel, nem mag. Ettől még a nyers vagy pörkölt mag fogyasztása nem ajánlott.
Várandósság és szoptatás alatt
Várandósság alatt a ginkgo kerülendő. A NCCIH összefoglalója szerint a ginkgo használata várandósság alatt nem feltétlenül biztonságos, különösen a vérzéskockázat miatt. Szoptatás alatt kevés a biztonságossági adat.
Ebben az időszakban nem érdemes saját döntés alapján gyógynövény-kivonatokkal kísérletezni. Ha valamilyen kiegészítőt szednél, egyeztess orvossal vagy gyógyszerésszel.
Gyógyszerszedés mellett
A ginkgo több gyógyszerrel is kölcsönhatásba léphet. A Mayo Clinic interakciós listája többek között véralvadásgátlókat, vérlemezkegátlókat, görcsgátlókat, egyes antidepresszánsokat, cukorbetegségre használt gyógyszereket és bizonyos sztatinokat is említ.
Ez nem azt jelenti, hogy minden gyógyszer mellett automatikusan tilos, de azt igen, hogy nem érdemes találgatni. Ha rendszeresen szedsz gyógyszert, kérdezz rá szakembernél, mielőtt elkezded.
Lehetséges mellékhatások
A standardizált ginkgo levélkivonatot sokan jól tolerálják, de mellékhatások előfordulhatnak. A NCCIH szerint a leggyakoribb panaszok közé tartozhat a szédülés, emésztőrendszeri kellemetlenség és fejfájás.
A Mayo Clinic említ még például szívdobogásérzést, székrekedést, bőrallergiát és vérzést is lehetséges mellékhatásként.
Érdemes figyelni a tested jelzéseit. Ha szokatlan vérzés, erős fejfájás, szédülés, kiütés, szívdobogásérzés, emésztési panasz vagy más új tünet jelenik meg, ne erőltesd a szedését.
A természetes eredet itt sem jelent automatikus kockázatmentességet. A ginkgo gyógynövény, de ettől még hathat gyógyszerekre, véralvadási folyamatokra és egyéni érzékenységekre is.
Gyakori kérdések a ginkgo bilobáról
Javítja a ginkgo biloba a memóriát?
Egészséges embereknél a nagyobb vizsgálatok nem igazolnak egyértelmű, látványos memóriajavító hatást. A ginkgo nem gyors fókuszfokozó, és nem úgy működik, mint a koffein.
Meglévő kognitív érintettség esetén egyes EGb761-vizsgálatok kedvezőbb eredményeket mutattak, de ez nem jelenti azt, hogy bármelyik ginkgo-kiegészítő kezelné a memóriazavart vagy a demenciát. Ilyen panaszoknál orvosi kivizsgálás szükséges.
Mennyi idő alatt hat a ginkgo biloba?
Nem azonnal. A ginkgo nem stimuláns, ezért nem ad gyors éberségérzetet. A vizsgálatok jellemzően hetekig vagy hónapokig tartó használat mellett nézték az eredményeket.
Ha valaki pár nap után nem érez változást, az nem meglepő. Ha viszont hosszabb idő után sincs érdemi változás, vagy mellékhatás jelentkezik, érdemes átgondolni a folytatást.
Mi az EGb761?
Az EGb761 egy szabványosított ginkgo levélkivonat. Meghatározott arányban tartalmaz flavonglikozidokat és terpén-laktonokat, a ginkgolsav mennyiségét pedig alacsonyra csökkentik.
Azért fontos, mert a legtöbb kedvező klinikai eredmény ehhez a konkrét kivonathoz kapcsolódik. Egy ismeretlen összetételű „ginkgo kivonat” nem feltétlenül ugyanaz.
Mennyi ginkgót érdemes szedni?
A kutatásokban gyakran 120-240 mg/nap körüli ginkgo levélkivonatokkal találkozni, meglévő kognitív érintettségnél pedig több EGb761-vizsgálat napi 240 mg-os adagot használt.
Ez nem személyre szabott adagolási tanács. A megfelelő mennyiség függ a kivonat típusától, az egészségügyi háttértől, a gyógyszerektől és attól is, milyen célból merül fel a használata. Gyógyszerszedés, időskor, vérzési hajlam, műtét, epilepszia, várandósság vagy szoptatás esetén mindenképp egyeztess szakemberrel.
Szedhető véralvadásgátló mellett?
Orvosi egyeztetés nélkül nem ajánlott. A ginkgo befolyásolhatja a véralvadással kapcsolatos folyamatokat, és véralvadásgátló vagy vérlemezkegátló gyógyszerek mellett növelheti a vérzéskockázatot.
Ha ilyen gyógyszert szedsz, kérdezd meg a kezelőorvosodat vagy gyógyszerészedet, mielőtt ginkgót kezdenél használni.
Műtét előtt abba kell hagyni?
Igen, tervezett műtét előtt általában javasolt időben abbahagyni. A Mayo Clinic két hetet említ. Mivel ez beavatkozástól és egyéni helyzettől is függhet, a legjobb, ha előre rákérdezel a kezelőorvosnál.
Szedhető várandósság vagy szoptatás alatt?
Nem javasolt saját döntés alapján. Várandósság alatt a vérzéskockázat miatt különösen óvatosnak kell lenni, szoptatás alatt pedig kevés a biztonságossági adat. Ebben az időszakban gyógynövény-kivonatok előtt érdemes orvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetni.
Milyen mellékhatásai lehetnek?
Előfordulhat fejfájás, szédülés, emésztési panasz, szívdobogásérzés, bőrreakció vagy vérzéses panasz. A legtöbb egészséges felnőtt jól tolerálja a standardizált levélkivonatot, de gyógyszerszedés vagy meglévő egészségügyi kockázat mellett nagyobb óvatosság kell.
